Poble Espanyol
A Poble Espanyol (spanyolul Pueblo español; jelentése spanyol falu) egy falumúzeum, Barcelona egyik fő látványossága. 1929-ben épült a katalán fővárosban megrendezett világkiállítás alkalmából, a spanyol művészi élet bemutatása céljából. A 49 000 m² alapterületű, faluként kialakított múzeumban Spanyolország különböző tájainak építészeti hagyományait mutatják be 117 épületen, utcákon és tereken keresztül.
Miguel Primo de Rivera diktatúrája idején, 1929-ben rendezték meg az utolsó barcelonai világkiállítást, mely alkalmával a szervezők úgy döntöttek, hogy egy időszakos kiállítást hoznak létre a spanyol művészeti hagyományok (elsősorban építészeti) bemutatására. Josep Puig i Cadafalch neves építész javaslatára egy falumúzeum megépítése mellett döntöttek, melyben a különböző spanyolországi tájak jellegzetes építészeti hagyományait mutatják be. Felépítését hosszas dokumentáló utazás előzte meg, mely során Francesc Folguera és Ramon Reventós építészek valamint Miguel Utrillo műkritikus és Xavier Nogués festő bejárták az ország több mint 1600 települését, gazdag fényképanyagot gyűjtve, melyek alapján megtervezték a falut. Ennek eredményeként született meg mindössze tizenhárom hónap alatt a Poble Espanyol, mely Spanyolországot Barcelonába hozta. Ennek politikai konotációja is volt, hiszen Primo de Rivera ekképpen próbálta erősíteni Katalónia és Spanyolország együvé tartozásának az eszméjét és próbálta a spanyol nacionalista politikát erősíteni. Ezt a politikát később Franco tábornok diktatúrája idején is követték. A falu hatalmas népszerűségnek örvendett a látogatók körében, ezért a világkiállítás bezárása után is megtartották, noha eredetileg időszakos kiállításnak tervezték, akárcsak a párizsi Eiffel-tornyot. A spanyol polgárháború idején a falumúzeum fokozatosan veszített jelentőségéből, látogatóinak száma megcsappant, majd egy ideig be is zárták és börtönnek használták. Itt vették filmre Max Aub és André Malraux Sierra de Teruel című filmjének egyes jeleneteit. A polgárháború után felújították, a megrongált épületeket helyrehozták és napjainkban már Barcelona egyik fő látványosságának számít a Montjuïc oldalában felépült falumúzeum.
Miguel Primo de Rivera diktatúrája idején, 1929-ben rendezték meg az utolsó barcelonai világkiállítást, mely alkalmával a szervezők úgy döntöttek, hogy egy időszakos kiállítást hoznak létre a spanyol művészeti hagyományok (elsősorban építészeti) bemutatására. Josep Puig i Cadafalch neves építész javaslatára egy falumúzeum megépítése mellett döntöttek, melyben a különböző spanyolországi tájak jellegzetes építészeti hagyományait mutatják be. Felépítését hosszas dokumentáló utazás előzte meg, mely során Francesc Folguera és Ramon Reventós építészek valamint Miguel Utrillo műkritikus és Xavier Nogués festő bejárták az ország több mint 1600 települését, gazdag fényképanyagot gyűjtve, melyek alapján megtervezték a falut. Ennek eredményeként született meg mindössze tizenhárom hónap alatt a Poble Espanyol, mely Spanyolországot Barcelonába hozta. Ennek politikai konotációja is volt, hiszen Primo de Rivera ekképpen próbálta erősíteni Katalónia és Spanyolország együvé tartozásának az eszméjét és próbálta a spanyol nacionalista politikát erősíteni. Ezt a politikát később Franco tábornok diktatúrája idején is követték. A falu hatalmas népszerűségnek örvendett a látogatók körében, ezért a világkiállítás bezárása után is megtartották, noha eredetileg időszakos kiállításnak tervezték, akárcsak a párizsi Eiffel-tornyot. A spanyol polgárháború idején a falumúzeum fokozatosan veszített jelentőségéből, látogatóinak száma megcsappant, majd egy ideig be is zárták és börtönnek használták. Itt vették filmre Max Aub és André Malraux Sierra de Teruel című filmjének egyes jeleneteit. A polgárháború után felújították, a megrongált épületeket helyrehozták és napjainkban már Barcelona egyik fő látványosságának számít a Montjuïc oldalában felépült falumúzeum.
Térkép - Poble Espanyol
Térkép
Ország - Spanyolország
Spanyolország zászlaja |
A modern Spanyolország mai területén több nép is letelepedett, mint például a kelták, az ibérek, a rómaiak, a vizigótok és a mórok. A középkorban, több mint öt évszázadig, nagy területek voltak iszlám uralom alatt, melyeknek egy töredéke 1492-ig állt fenn, amikor az Aragónia és Kasztília keresztény királyságai 770 év után elfoglalták az utolsó ibériai muszlim államot, a Granadai Emírséget. Ugyanabban az évben, Kolumbusz Kristóf elérte az Újvilágot, amivel megalakította a világuraló Spanyol Birodalmat. Spanyolország vált Európa legerősebb államává, de a háborúk és más belső gondok lesüllyesztették az országot. A 20. század közepén Francisco Franco alakított ki diktatúrát Spanyolországban, és demokratikus állam csak 1978-ban alakult ki. Az ország 1986-ban belépett az Európai Unióba, ezután Spanyolország gazdasági és kulturális reneszánszát élte egészen a 2008-ban kirobbant gazdasági világválságig, ekkor ugyanis gazdasága súlyos válságba került.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
EUR | Euró (Euro) | € | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
EU | Baszk nyelv (Basque language) |
GL | Galiciai nyelv (Galician language) |
CA | Katalán nyelv (Catalan language) |
OC | Okcitán nyelv (Occitan language) |
ES | Spanyol nyelv (Spanish language) |